A MÚSZ elnökének beszéde a Jövő bajnokai program szombati, összrégiós döntőjének megnyitóján, a Tüske-uszodában.
Kedves srácok! Lányok és fiúk! Leendő bajnokok!
Nektek, akik most itt álltok az ország 81 egyesületét képviselve, 112 nagyszerű edző munkáját dicsérve, okotok van a büszkeségre. Ti kiválasztottak vagytok. A legtehetségesebbek, amire a program elnevezése is utal: a Jövő Bajnokai. Ez a kivételezettség azonban felelősséggel is jár. Példaképek lehettek, akiket mások követni fognak, akikre társaik felnéznek. Az uszodában és az iskolában is. Belőletek is lehet Jakabos Zsu, Verrasztó Dávid, Bernek Péter, Kozma Dominik, Cseh Laci vagy, hogy a régebbieket említsem, Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Rózsa Norbert, Hargitay András utódai – és a magyar úszósport gazdagsága okán a sort még hosszan folytathatnám.
Fiatalok, Jövő Bajnokai – ahogy mondani szokták: Tiétek a jövő! És azért, hogy így is legyen, szeretnék néhány gondolatot – főként saját tapasztalataim alapján – a figyelmetekbe ajánlani.
Tudnotok kell, hogy a tehetség szükséges, de nem elégséges feltétel a siker eléréséhez. A siker képlete ugyanis : tehetség + minőségi munka + sport iránti alázat. És persze nem is ritkán, szükség lehet hozzá egy jó adag szerencsére is. A tehetség nem örökkévaló adottság, munka nélkül elapad, mint a forrás. Tehát nap nap után dolgozni kell, és örülni a kis eredményeknek is. De szükségetek lesz mások segítségére, támogatására is! Senki sem lehet olyan öntelt, hogy azokat a sikereket és eredményeket, amiket esetleg elért (vagy majd ezután ér el), kizárólag saját tehetségének, szorgalmának, munkájának tulajdonítsa. Minden alkotó embert már gyermekkorától befolyásol a környezete, edzője, klubja, ahol készült, a társai, akikkel felkészült, rivalizált és egy kicsit a jósors, a szerencse is. Tehát tisztelnetek kell egymást, edzőiteket, mások és a magatok teljesítményét, de elsősorban önmagatokat!
Az úszás, a nagybetűs élettel ellentétben minden egyes pillanatban arról szól, hogy egyenlő pályákon, egyenlő eséllyel versenyeztek – és ez alól soha, semmilyen formában nincs kivétel.
Nem akarlak becsapni benneteket. Lesznek közületek, akik elérik majd a csúcsot, megvalósulnak álmaik, és bizony lesznek olyanok is, akik végül nem lesznek a legjobbak. Olykor egészen kis dolgok döntenek arról, kinek sikerül győzni, és kinek marad a dobogó második, harmadik foka vagy estleg a kevésbé előkelő helyezés. Éppen ezért úgy kell edzenetek, hogy soha, egyetlen verseny után se tehessetek önmagatoknak szemrehányást, hogy nem tettetek meg mindent a sikerért, nem hoztatok ki mindent magatokból! Ha így lesz, az elért helyezéstől függetlenül boldogok lesztek, és bizonyítjátok, hogy nem véletlenül vagytok kiválasztottak!
És végül egy gondolat a titeket felkészítő szakembereknek: a felkészítő edzők sohasem téveszthetik szem elől, hogy bár tehetséges úszóval foglalkozni olykor igen megterhelő lehet, de a tehetséges sportoló nem teher, sokkal inkább kihívás, mert a tehetség valójában jól irányított szorgalom. Edző és versenyző harmonikus együttműködése az alapja minden jövőbeni sikernek.
Jó úszást, eredményes versenyzést kívánok!