Végre leírhatjuk: Gödöllő felkerült a vizes sportok világtérképére. Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke szerint olyan uszodával gazdagodott a város, amilyennel példának okáért a Dél-Afrikai Köztársaság sem rendelkezik. A moszkvai olimpia aranyérmes hátúszója a próbaüzemét tartó létesítményben edzőtáborozó gyerekeket látogatta meg október 7-én. Arra biztatta őket, az erre igazán lelkesítő környezetben, hogy higgyék el, el tudják érni azt, amit szeretnének.
– Fantasztikusan szép és emberléptékű uszodában járok. Nem nagy és nem kicsi, éppen jó. Világos, természetes anyagok vannak benne, öröm belépni ide – osztotta meg első benyomásait a sportvezető a MATE tulajdonába és üzemeltetésébe került Gödöllő Városi és Térségi Uszoda munkatársaival. – A versenysporthoz és a mindennapi szabadidősporthoz is szükség van hangulatos környezetre, a hely varázsára. Az uszoda külső és belső megjelenése egyaránt arra sarkallja az embert, hogy jókedvvel használja a létesítményt.
A Magyar Úszó Szövetség nemcsak az élsporttal foglalkozik, hanem az utánpótlás felé is fordul. A gödöllői felzárkóztatási edzőtáborban három közép-magyarországi régióból mintegy 40 gyerek vesz részt. Közösen edzenek, étkeznek és barátkoznak egymással. Edzőik megosztják egymással tapasztalataikat. Az együttlétnek emberi és szakmai jelentősége is van. Kedvet teremt a következő hónapok, évek munkájához minden résztvevőnek. A szövetség az ország minden régiójában megrendezi ezt a programot, aminek folytatása is lesz, Gödöllőn is.
– Örülök annak, hogy itt lehetek, ebben a kiváló uszodában! Remélem, Ti is örültök annak, hogy itt lehettek és jó a kaja, elég meleg a víz. Az a lényeg, hogy érezzétek jól magatokat – fordult Wladár Sándor a gyerekekhez. – Én 1980-ban nyertem olimpiai aranyérmet és legalább kétszer körbeúsztam a földet. Abban az időben a mennyiségi szemlélet volt a jellemző, ma már a feléből, harmadából ki lehet hozni jó eredményeket.
A táborozók elmondták, reggel másfél órás edzést tartottak, 3200 métert úsztak és ezt nem tartották nehéznek.
A szövetség elnöke fontos tanácsokat is adott az utánpótlásnak:
– Nem születünk lazáknak, de ezt a készséget el lehet sajátítani, nyújtással és lazítással. Én meg tudtam érinteni tele tenyérrel a lábfejemet! A másik, amire nagyon oda kell figyelnetek, az az úszás technikájának tökéletes elsajátítása minden úszásnemben. Amit és ahogy most, ebben az életkorban megtanultok, az az életetek végéig elkísér benneteket. A hátúszásban ilyen követelmény a nyújtott kéz, a jó vízfogás, a fej megtámasztása, a hátrafelé nézés, a helyes láb és kéztempó… Legyetek olyan úszók, mint a cápák és a delfinek!
Wladár Sándor felhívta a figyelmet az ebéd utáni csendes pihenő fontosságára is, amit mindenkinek magára kell szabnia. Gyurta Dániel két és fél – három órát pihent a délutáni edzések előtt, amikor már menő versenyző volt. Milák Kristófnak maximum egy órát szabad aludnia, mert ha ráhúz még 20 percet, már nem tud edzeni.
– Éjszaka pihenni kell, legalább 8 órát aludni, mert akkor növekszünk, akkor indulnak be a növekedési hormonok. Ha nem alszunk eleget, picik maradunk.
A technika fontosságát a maga példáján ismertette:
– Már olimpiai bajnok voltam, amikor Széchy Tamás, az edzőm rájött arra, hogy nem tudok jól rajtolni és fordulni. Minden szombaton és vasárnapon le kellett mennem az uszodába 100 rajtot és 100 fordulót végrehajtani. Ennek a fele is nehéz lett volna – és valójában már késő is volt ahhoz, hogy ebben igazán javuljak. Tehát Ti is, vagy megtanuljátok ezeket 15-16 éves korig vagy sosem.
Cseh László, aki 5 olimpián és 8 világbajnokságon szerepelt, hihetetlen jó úszó volt, de roppant lassan rajtolt. A rajtideje 0.63-0.73 másodperc között volt. A tokiói olimpián 100 méter gyorson döntős Németh Nándor rajtideje 0.43-0.44 másodperc.
Búcsúzásul azt kívánom, teljesüljenek az álmaitok. Magyarországon az embereknek csak a 3 százaléka hisz abban, hogy el tudja érni azt, amit szeretne. Higgyetek magatokban, legyetek a nyertes oldalon!
A sportvezető honlapunk olvasóinak elmondta, hogy az egyetemi hallgatók bevonása a mindennapi úszásba hosszú távú stratégia cél lehet. Nem kell kötelezően előíni, hanem a kedvet kell megteremteni hozzá versenyekkel, háziversenyekkel, közösségi programokkal. Rá kell kapatni az egyetemistákat az úszás ízére, amitől felfrissül a lélek és amitől fellazulnak az ízületek.
S hogy miért éppen a hátúszást választotta? Erre a kérdésre is őszintén válaszolt:
– Mind a négy úszásnemet egyformán jól kell megtanulni. 14-15 évesen meglátszik, hogy egy-egy sportoló melyikben a legtehetségesebb. Ez azonban nem elég. Meg is kell látnia egy jószemű edzőnek, aki végül is kiválasztja az embert. Széchy Tamás a hátúszót „fedezte fel” bennem, így lehettem 15 évesen világbajnoki hatodik Nyugat-Berlinben.
Az úszásnemek mindegyikének megvan a szépsége. A hátúszás a közönség számára azért szép, mert látja az emberi testet, a sportoló arcát. Az úszónak pedig azért „könnyű”, mert hátán lebeg a vízben, szabadon veheti a levegőt, a fejét sem kell kiemelni a vízből. Ráadásul látja a kék eget, a napfényt. Nem véletlen, hogy a beteg emberek rehabilitációjánál is a hátúszást javasolják.
Végül azt kérdeztük a sportvezetőtől, hogy négy évtized távlatából, hogyan változott az uszodák világa?
– A változás olyan drámai, mintha a kőkorszakól egyenesen az űrkorszakba repültünk volna, hiszen szinte semmink nem volt ahhoz képest, amivel ma rendelkezünk. Hargitay Andrással, Verrasztó Zoltánnal, Sós Csabával, és Zoltán testvéremmel mi még a Császár Uszoda 4 pályás, 25 méteres kacsaúsztatójában edzettünk. Darnyi Tamás is onnan nőtt ki. Az elmúlt 10 évben viszont tanuszodák épültek Magyarországon és a modern városok programban is megvalósultak nagyszerű beruházások, tessék ezeket használni! A gödöllői uszoda Európában is megállja a helyét és teljesen biztos, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságnak egyetlen ilyen létesítménye sincs.