[vc_row][vc_column][vc_column_text]Százhuszonhét éve rendezték az elsőt – azaz a magyar úszóbajnokság egyidős az újkori olimpiai játékokkal. Hogy mégis „csak” a jubileumi 125. következik Kaposvárott, annak sajnálatos magyarázata, hogy az első világháború vérzivataros időszakában, 1914 és 1916 között három esztendő is kimaradt. Ugyanakkor a második világégés alatt rendre megrendezték az ob-ket, azaz 1917 óta minden egyes idényben versengtek legjobbjaink a bajnoki címekért – többek között emiatt is döntött úgy a Magyar Úszó Szövetség 2020-ban, hogy a pandémia ellenére se szakadjon meg a sorozat, és ha télvíz idején is, de ott állhattak a rajtköveken a versenyzők a kaposvári uszodában.

Most végre az igazi „helyén”, tavasszal startol az ob a Csik Ferenc-komplexumban – a jubileum alkalmából pedig az előző 124 bajnokság néhány igazán emlékezetes produkcióját idézzük fel.

 [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”7478″ img_size=”medium”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Halmay Zoltán

Az első éremhalmozó a bajnokságok történetében: összesen 15-ször győzött, ebből fő számában, 100 yardon (a hőskorban még az angolszász mértékegységet divatozott) egymás után hétszer 1899 és 1907 között. A kétszeres olimpiai bajnok egyébként három olimpián összesen hét érmet szerzett (két arany, négy ezüst, egy bronz), azaz valóban egyike a valaha volt legnagyobb úszóknak – később pedig szövetségi kapitányként a következő generációkat készítette fel.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Gyenge Valéria

Őt nem az éremhalmozás okán említjük, hanem mert egészen kivételes bravúrt hajtott végre: előbb szerzett egyéni olimpiai bajnoki címet, mint magyar bajnoki aranyat. Tizenkilenc esztendősen általános meglepetésre lett első a helsinki játékokon 400 gyorson – itthon viszont csak a következő idényben, 1953-ban – majd később is – 100-on és 400-on ért a leggyorsabban a falhoz az ob-n. Más kérdés, hogy az akkori magyar női mezőnyt ismerve ezek a győzelmek felértek egy-egy olimpiai diadallal. Ja, és persze így, a műsorfüzet hasábjain is köszöntjük 90. születésnapján, amit április 3-án ünnepelt jó egészségben, torontói otthonában![/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”25209″ img_size=”medium”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”7529″ img_size=”large”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Egerszegi Krisztina

Hogy ötszörös olimpiai bajnok, hogy a 200 háton 1991-ben felállított világrekordját csak cápadresszben, 2009-ben tudták megdönteni, azt nagyjából kívülről fújja mindenki (és egyre többen tudják, hogy ma az Úszó Nemzet Program nagykövete!).

Hanem arról jóval kevesebb szó esik, hogy olyan győzelmi mutatója senkinek sincs, mint amilyet ez az egészen kivételes klasszis produkált tíz év alatt az országos bajnokságokon 1986 és 1996 között (1988, a szöuli csoda esztendeje egy arcüreggyulladás miatt nagyjából kimaradt, csak a vegyesváltóban úszott, persze elsők lettek).

Ha a „szárba szökkent” karrierjét nézzük 1989 és 1996 között, és ott nem számoljuk a 200 mellen tett kísérleteit (négy ezüstérem), akkor azt találjuk, hogy 58 egyéni döntőből 57-szer győzött (1995-ben Klocker Edit előzte meg 12 századdal 100 pillangón…). De ha még hozzávesszük az első két ob-t (12 évesen kezdte, nyert egy bronzot 200 háton), plusz azt a négy mellúszó-finálét, akkor is döbbenetes a sikerek aránya: 70 finálé, 61 aranyérem, 5 ezüst, 2 bronz, azaz miután 12 évesen 4. lett 100 háton és 5. 400 vegyesen, azt követően 68-ből 68-szor állt dobogón egyéni távokon. Váltóban sem ment rosszul: 29 finálé, 28 érem (egy 4. hely ugrott be vegyesen 1987-ben), ebből 24 arany.

Összesen tehát 85-szörös magyar bajnok, csúcspont gyanánt – és ez alighanem megismételhetetlen – 1989 és 1991 között 33-szor állt rajthoz és 33 győzelmet aratott. 1990 hozta a legnagyobb tarolást, amikor 12/12-t produkált, de még karrierje utolsó bajnokságán, 1996-ban is 9/9-cel búcsúzott. Az aranyhalmozás amplitúdóját talán jól mutatja az 1989-1996 közötti bajnoki címek száma: 11, 12, 10, 8, 10, 9, 9, 9. Három távon, ahol háromnál többször indult, sosem győzték le: 200 gyorson 8-szor, 200 pillangón 7-szer, 200 vegyesen 9-szer győzött zsinórban (a két hátúszó távon szintén 9-9 sikert aratott, de itt 12 évesen még megelőzték 1986-ban). Ezt nézhetjük bármilyen szögből, akkor is egyértelmű: utánozhatatlan.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Darnyi Tamás

Egerszegi Krisztinához hasonlóan 10 éven át volt állandó sztárja a magyar bajnokságoknak (1984-1993), plusz bónuszként 1995-ben visszajött, és még hazavitt két aranyérmet váltóban. Igaz, az ő győzelmi mutatója nem annyira lehengerlő, mint női kortársáé, de azért a 48 egyéni arany és a 11 váltóban szerzett elsőség is több mint varázslatos produkció.

Jóllehet mindenki az 1992-es 400 vegyest idézi, ahol a négyszeres olimpiai és négyszeres világbajnok Darnyi Puci elszenvedte egyetlen vereségét vegyesúszásban felnőttkarrierje során (Czene Attila előzte meg), azért sokkal inkább azt illik megjegyezni, hogy 1984 és 1991 között nyolc egymást követő évben húzta be a 200-400 duplát, sőt, 1985 és 1991 között a három leggyilkosabb számot (kettő pille és a két vegyes) uralta megdönthetetlenül. 1986 és 1990 között öt éven át vitt haza minimum 6, de olykor 7 egyéni aranyat. 1990-ben, Hosszú Katinka korai előhírnökeként az 50 mell és az 50 pillangó kivételével az összes egyéni döntőben szerepelt, és a 13 számból 10-ben zárt dobogón (6-1-3), plusz behúzott két váltóaranyat is. Legjobban az 1989-es ob sikerült, amikor 10 egyéni érmet (7-3-0) és egy váltóelsőséget szerzett.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”25210″ img_size=”large”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”25212″ img_size=”large”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Cseh László

Senki sem nyert annyi bajnoki címet, mint Cseh László – és persze senki sem vett részt annyi magyar bajnokságon versenyzőként, mint az úszósportban az elnyűhetetlenség mintaképének tartott fenomén. Huszonkét nagypályás ob-n állt rajthoz: először 2000-ben, 15 esztendős lakliként a három hátúszó-számban (200-on 4. lett), plusz akasztott egy ezüstöt a szparis vegyesváltóval – majd utoljára 2021-ben, amikor megnyerte 112. (!!!) aranyérmét (ez csak az ötvenes medencés termés).

Leszámítva a 2020-as ob-t, amikor inkább visszalépett a döntőktől, minden egyes ob-n szerzett érmet, és a legelső kivételével mindegyiken aranyat is, sőt, 2001 és 2019 között minden alkalommal volt egyéni bajnok. Az 50m mellúszás kivételével nem akadt olyan egyéni szám, amelyben ne állt volna dobogón (2015-ben 100 mellen nyert is!). Leghosszabb győzelmi sorozatát 100 pillangón aratta: 12 egymást követő évben győzött (2005-2016), míg 16 esztendőn át minden alkalommal dobogón állt 50 háton (2001-2016). A 4×100-as vegyesváltóban a Szpari/Kőbánya, majd Eger és végül a BVSC színeiben összesen 20 érmet szerzett (csak 2014 és 2020 maradt ki), 15-4-1 eloszlásban. Ami az adott bajnokságokat illeti, 2005-ben nyújtotta a tökéletes teljesítményt: ekkor 11/11-es győzelmi szériát futott (8 egyéni, 3 váltó), míg 2007-ben volt a legeredményesebb, ekkor 12 aranyéremmel és egy ezüsttel zárt.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Risztov Éva

He példálóztunk Cseh László több mint két évtizedet átívelő karrierjével és Egerszegi Krisztina példátlan győzelmi mutatóival, akkor mindenképp illik felidézni Risztov Éva ob-szerepléseit is, elvégre az első (1997) és utolsó (2016) fellépése között is eltelt 19 esztendő, jóllehet Éváról köztudott, hogy 2006 és 2010 között felhagyott az úszással.

Eredménysora így is bámulatos: mindösszesen 56 magyar bajnoki címet nyert medencében (46-ot egyéniben – a négy nyíltvízivel együtt épp 60 aranya van), és az eredményességi mutatója is elképesztő: pályafutása első szakaszában 51 egyéni döntőből 40-et nyert meg, és csupán négyszer nem volt érmes. A második szakaszban ugyanez a mérleg 10/10 érem (6 arany), azaz mindösszesen 61 egyéni indulás alkalmával 57-szer zárt dobogón (46-10-1). Évának is akadtak komoly sorozatai: 800 gyorson csinált egy 10-es szériát (nyolcszor győzött 1998 és 2005 között, majd visszatérése után még kétszer), 2002 és 2004 között az 50 kivételével megnyerte az összes gyorsúszó-számot, azaz 100-200-400-800-1500-on 15-ből 15-ször lett első. Ugyanezekben az években hozta össze két legpazarabb szereplését: 2003-ban 9 arany és 2 ezüst (utóbbiak váltóban), míg 2004-ben 10/10-es mérleggel zárt. És még egy elképesztő „futás”: 2001 és 2004 között egyéni számokban négy éven át nem tudták legyőzni, ekkor 27-ből 27-szer győzött![/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”4238″ img_size=”large”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”25214″ img_size=”large”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]Hosszú Katinka

Nemzetközi éremhalmozásai alapján azt gondolnánk, hogy különleges magyar rekordok sokaságát tartja, ám pályafutás első, „zsengébb” szakaszában, bajai színekben átlagos produkcióval rukkolt elő, bár első aranyát már 16 esztendősen megszerezte 200 gyorson, 2005-ben. Amerikai egyetemi évei, majd 2015-16-ban a tengerentúli felkészülés miatt igazán termékeny esztendők „estek ki”, azaz kevesebb elsősége van magyar bajnokságokról (37), mint felnőtt világversenyekről (64, jó, ezekben benne vannak a rövidpályás sikerek is)

Ugyanakkor Katinka megcsinálta azt, amit rajta kívül még soha nem vállalt be senki: két évben is végigúszta úgymond az étlapot, azaz elindult az összes egyéni távon 2014-ben és 2017-ben. Első alkalommal még a vegyesváltó kivételével az összes stafétában is részt vett, azaz mindösszesen 17 egyéni és 4 váltószámban úszott. A mérleg: 8 arany (mind egyéni), 8 ezüst (5/3), 4 bronz (3/1) és egy 4. hely, avagy 1500-on elmaradt az érem. A 2017-es ismétléskor a váltók már elmaradtak, ekkor a 17 távon 12-szer lett érmes (6-3-3). Ugyanakkor a legkomolyabb győzelmi szériát 2013-ban futotta, amikor 9 aranyat és 2 ezsütöt söpört be. Ami pedig a távokat illeti, a 400 vegyesen elért hetes győzelmi széria számít a legjobbnak – ezt a távon még az utolsó, tavalyi ob-n is behúzta; alighanem hozzátehetjük immár: búcsúzóul.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]