A várakozásoknak megfelelően Milák Kristóf és Kenderesi Tamás is magabiztosan vette az első kanyart 200 pillangón, míg Hosszú Katinka régi önmagát idézve második idővel kvalifikálta magát 200 vegyesen.
„Csak melegíteni fogok” közölte Milák Kristóf még a délelőtti gyorsváltó-bravúr után, jelezve, hogy ezúttal nem kívánja lehozni a csillagokat az égről a 200 pillangó előfutamában. Ennek messzemenőkig megfelelve egy laza első száz után húsz méteren kettőt vert a többiekre a harmadik hosszon, majd erőlködés nélkül hozott egy 1:53.58-at (így is egy másodperccel volt jobb a többieknél). Csak hogy perspektívában lássuk: ez nála nagyjából egy napi rutinnak megfelelő idő – Rióban már bronzérmet adtak volna érte, míg a 2017-es és a 2019-es világbajnokságon ezüstöt…
Kenderesi Tamás szintén energiakímélő üzemmódban közlekedett az előfutamában, összesítésben 8. idővel középdöntős – mint mondta, neki a holnap reggel lesz a nagy próbatétel, utána már nyugodt szívvel készülhetne egy napot a fináléra.
Két nappal a négyszáz csalódása után 200 vegyesen lépett ismét színre Hosszú Katinka, és ezúttal régi önmagát idéző úszással megnyerte előfutamát, és az ideje (2:09.70) is teljesen „vállalható” volt, hiszen a második legjobb a mezőnyben. Sebestyén Dalma dühítő módon, 21 századdal maradt le a középdöntőről, miután 2:12.42-vel a 17. helyen végzett.
Utolsóként Késely Ajna és Mihályvári-Farkas Viktória tért vissza a medencébe, az olimpia műsorán ezen az estén debütáló 1500 méter végeláthatalan előfutamai során. Ajna végül az épp nem kvalifikáló 9. helyen zárt (15:59.80), amit kicsit bánt, meg kicsit nem is – sokkal többet aligha vehetne ki a 7-8. helynél, viszont a fő riválisaihoz képest egy ezerötszázzal kevesebbet úszik így a most ideálisabbnak tűnő 800 előtt. A 400 vegyesen remeklő Mihályvári-Farkas Viktória ismét kitett magáért, 12 másodpercet faragott egyéni legjobbján (16:02.26), ez a 12. helyhez volt elég, de az ifjú hölgy így is vidáman csicsergett a magyar médiamunkásokkal az 1500 alatt megoldott matekpéldákról és az eddig nem túl jól sikerült nyíltvízi kalandjairól.
Nyilatkozatok
Milák Kristóf
„Ez egy jó, könnyed úszás volt. Az elején csak haladtam, Chad (le Clos) szerencsére nem húzta meg, így tudtam menni a magam ritmusát, aztán a harmadik hosszon kicsit elléptem tőlük, a vége így teljesen nyugis lett. 1:54-es időt akartam jönni, lett belőle 1:53-fél, ez úgy kábé rendben is van. Délelőtt kicsit elfáradtam a váltóban, még magamat is meglepve, de azóta már visszaállt minden, amennyire kell. Holnap reggel sem fogom nagyon pörgetni, van még számom is, meg tényleg nincs is rá szükség – a döntőben szeretnék olyan időt, ami nyomot hagy.”
Kenderesi Tamás
„Ez teljesen úgy ment, ahogy terveztem. Figyeltem a többiekre a futamomban, az utolsó ötvenet meghúztam, ahogy akartam, az idő is teljesen rendben, bár 1:54 talán jobb lett volna, de nem maradtam el sokkal. Az nem igazán izgat, hogy nyolcadikként mentem tovább, ezen nem múlik semmi. Nekem a holnapon kell túljutnom, attól tartok inkább – hogy reggel kell úszni a középdöntőt. Ha az megvan, akkor már nagyon lazán oda tudok állni a döntőre, ráadásul lesz egy napom regenerálódni. Most mindenesetre belefekszem a hat-hét fokos jégkádba, az jót fog tenni.”
Hosszú Katinka
„Kicsit fura ez az időrend, teljesen úgy tűnik, mintha a négyszázat már napokkal ezelőtt úsztam volna. Szerintem picit mindenki el van veszve ebben a lebonyolításban… Az időmnek nagyon örülök, jobb, mint az Európa-bajnokságon jöttem, és azt érzem, hogy még maradt is benne. Úgyhogy most el is megyek levezetni, hogy ne haljak meg annyira.”
Sebestyén Dalma
„A pillangót elrontottam, így különösen sajnálom, hogy nem tudtam továbbjutni. Az olyan óriási lökést adott volna, hogy biztosan megúszom az egyéni legjobb időmet. Nagyon bánt, hogy ez nem sikerülhet.”
Késely Ajna
„Végül is nem igazán jó érzés kilencedikként lemaradni a döntőről, mégis úgy gondolom, hogy vannak pozitívumok ebben az úszásban is. Először is nagyon régóta nem tudtam 16 percen belül jönni, ami mindenképp jó. A négyszázra készültünk elsősorban, ami nagyon más megközelítést igényel, mint az ezerötszáz – viszont az is érződik, hogy ott meg nem sikerült annyira jól belőni a sebességet, így aztán reménykedem, hogy épp a kettő között, nyolcszázon lesz ideális a formám. Ebből szempontból nem rossz, hogy nem kell még egyszer leúsznom az ezerötöt, mert azt gondolom, ott jobbak az esélyeim, és szeretném a váltót is egy nagyon jó úszással megtámogatni. Nagyon nehéz időszakon kellett túllépnem, időnként olyan mélynek tűnt a gödör, hogy az is kétséges volt, egyáltalán ki tudok-e mászni belőle. Úgy tűnik, sikerült, és szeretném, ha a nyolcszáz tényleg jól sikerülne.”
Mihályvári-Farkas Viktória
„Azért a hangsúly elsősorban a négyszáz vegyesen volt, de az nagy öröm, hogy tizenkét másodpercet javítottam a legjobb időmön. Jó lett volna tizenhat perc alá kerülni, ám azzal azért tisztában voltunk, hogy nekem itt egészen minimális esélyem van döntőbe jutni. Ötszázig egyébként kellemes volt, jó tempót mentünk, utána eldöntöttem, hogy sebességet váltok, aztán ezernél azt éreztem, hogy ez túl jól sikerült, mert onnan elkezdett nagyon fájni. Akkor azt mondtam magamnak, a négyvegyeset magam miatt úsztam, ezt az utolsó ötszázat viszont azokért úszom le a lehető legjobban, akik a legközelebb állnak hozzám: a szeretteimért, az edzőmért, az engem támogatókért. Nagyon nagy élményt jelentett ez az olimpia, a döntő és a hatodik hely igazi csoda volt számomra, tizenhét vagyok, remélem, még átélhetek hasonló élményeket.”
