Szabó Szebasztián már eddig is parádézott, de ahogy mondani szokták, a legjobbat a végére hagyta: kedvenc számában, 50 pillangón nem csupán a harmadik kazanyi aranyérmét nyerte meg, de beállította a világrekordot is.

Szabó Szebi ugyan végigtolta az őszt – Nemzetközi Úszóliga, Világkupa-állomások –, ám egyértelmű, hogy igazán ezen az Európa-bajnokságon érte el a csúcsformáját, amit a 100 pillangó megnyerésével már a második nap bizonyított. Onnantól fogva folyamatosan gyorsult, és ezzel párhuzamosan nőtt az önbizalma is – 50 gyorson aratott győzelme történelmi volt (magyar úszó még soha nem nyerte ezt a távot világversenyeken), és amikor az 50 pillangó elődöntőjében 22.00-val leszedte az egyik legrégebbi, még a cápadresszes időkből itt maradt Eb-csúcsot (a 2009-es isztambuli viadalon állította fel a német Dietrich), már érezni lehetett, nagy dolgok vannak készülőben. Szebi nem is tagadta, mire készül: két elejtett mondattal jelezte, másnap rákanyarodik a világrekordra.

Az ötvenes számoknál már a rajtnál eldől sok minden – Szebi pedig úgy kapta el a döntőben, ahogy ő is csak ritkán. Nem hátúszó-számokban a 0.60 alatti reakcióidő egészen kivételes produkció – nos, a győriek klasszisa 0.59-cel repült neki a medencének, amiből érzékelni lehetett, annyira egyben van, mint még soha. Kérdés nem is maradt: sprinttávon elképesztően ritka, hogy valaki négy tizedet verjen az ezüstérmesre, márpedig az olasz riválisok ezúttal a nyomába sem érhettek.

Csupán a virtuális piros vonal leütése volt kérdés, és végül azzal is elbánt – annyi hajszálnyi hiányérzet maradt, hogy „csak” beállította a brazil Nicholas Santosnak épp a Duna Arénában, 2018-ban elért 21.75-ös világrekordját. Ugyanakkor őrült nagy dolog, hogy az Eb-rekord után lebontotta az egyik utolsó cápakorszakbeli Európa-csúcsot, a szám abszolút specialistájának számító német Steffen Deibler 12 éve, a híresen gyors berlini medencében, egésztestes szuperdresszben elért 21.80-as idejét (nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen előny volt abban a szerelésben úszni a mostani textilnadrágokhoz viszonyítva, különösen a legrövidebb távokon).

„Ó már, az az egy század – vigyorgott Szebi a verseny után. – De rendben, nem elégedetlenkedem, végül is világcsúcstartó vagyok én is, sikerült megdönteni az Európa-rekordot is, úgyhogy örülök. Azt terveztem, hogy így úszom le ezt, a rajt tényleg nagyon jól sikerült, utána meg csak bele kellett adnom mindent. Ősszel elég sokat versenyeztem, ez segített, hogy érezzem a ritmust. Az is igaz persze, hogy a fáradtság is megtalált, bár egyelőre csak a parton – mert amint bent vagyok a vízben, azt érzem, képes vagyok bármire. Azért ez így jobb, mint fordítva… Nem, egyáltalán nem érzem, hogy sztár volnék. A három arany nagyon szép, de nem vagyok az a típus, aki győzelmi táncba kezd. Örülök a győzelmeknek, örülök ennek a csúcsnak, de szeretném folytatni a felkészülést, hogy még jobb legyek a decemberi világbajnokságon.”

És a jó hírek ezzel nem értek véget, hiszen Ugrai Panna minden előzetes várakozásra rácáfolva 6. lett a 200 vegyes döntőjében. „Elégedetten mehetek haza Kazanyból, majdnem minden számban egyéni csúcsot úsztam, egyedül száz háton nem sikerült, de az volt az a szám, amelyikre szinte csak beestem a koronavírus-tesztelés miatt. A kétszáz vegyes döntője igazi örömúszás volt, mindössze azt a cél tűztem ki magam elé, hogy tovább javítsam az egyéni rekordomat, s ez sikerült is” – összegzett Panna.

Előtte Pádár Nikolett a 7. idővel döntőbe jutott 200 gyorson, Németh Nándor pedig simán kvalifikált 100 gyorson – Milák Kristófnak a 9. hely jutott ezúttal, de nagyjából neki ez volt a maximum ezen a távon.

Fotó: LEN