Kapás Boglárka 4. és Németh Nándor 8. helye miatt talán picit szomorkodhatunk, ám történt sok jó dolog is csütörtök délelőtt: a női 4×200-as gyorsváltó például a 7. helyen zárt, Telegdy Ádám fenomenális úszással a 4. helyen kvalifikálta magát a 200 hát döntőjébe, és amit csak kevesen akartak elhinni, az mégis valóra vált: Cseh László 35 esztendősen, élete ötödik olimpiáján kiharcolta a finálét 200 vegyesen, így tizedik egyéni olimpiai döntőjére készülhet.
2018 óta a 200 pillangó magyar számmá vált: a 2018-as és 2021-es Eb-n és a 2019-es kvangdzsui világbajnokságon egyaránt Milák Kristóf és Kapás Boglárka győzött – itt az „első felét” Kristóf szállította szokás szerint, az ugyanakkor az eddigi eredmények alapján egyértelműnek tűnt, hogy Boginak nem elég nagyot homorítania, a vetélytársaknak sem „illene” a legjobbjukat nyújtaniuk. Nos, a versenyen kiderült, hogy a kínai Jufej Zsang most „megközelíthetetlen” formában van, és ezt még ki is ússza magából: szokás szerint elspriccelt, és egyáltalán nem lassult a táv második felén sem, így az utóbbi években nem látott, 2:03.86-os idővel, új olimpiai csúccsal győzött. Maradt volna a két amerikai, akik közül legalább az egyiket meg kellett volna fognia Boginak az éremért, ám ehhez a nagy célt, a 2:05-ös időt kellett volna hoznia, ami korábban még nem sikerült – és most sem: Smith és Flickinger csaknem egy másodperccel ért be előbb, így Bogi (2:06.53) is csatlakozott a Tokióban 4. helyezett magyar úszók bosszantóan bővülő táborához.
Egy órával később ezzel a 200 pillangóval a testében és a tagadhatatlan csalódással a lelkében kellett volna utolsónak „megtolnia” a 4×200-as női gyorsváltót, ám ez ezúttal nem ment: ugyanúgy 2:00 perces időt jött, mint Verrasztó Evelyn, akinek a helyére lépett. A többiek közül Jakabos Zsuzsanna javított (1:58.61, csaknem hét tizedet), Veres Laurán (1:59.71) viszont érződött a reggel, hiszen csaknem két másodpercet veszített a szerdai sebességéből. Késely Ajna újabb 1:58-at tett be a közösbe, és hat tizeddel még jobb is volt – így lett 7:56.62 a vége, 5 tizeddel gyengébb, mint az előfutam, és mégis egy hellyel jobb, hiszen hetedikként zártunk.
Szintén szuggeráltuk Németh Nándort, aki 1964 óta első magyarként úszhatott döntőt 100 gyorson olimpián. Az ugyanakkor megint kiderült, hogy sajnos nem „copy-paste” alapon működnek reggelenként az úszók: Nándi tegnap füstölgő országos csúcsot repesztett (47.81), ha csak ezt megismétli, 5. helyen zár, ám ezúttal lassabb kezdés után 48.10 sikeredett, és az elrontott célbanyúlás okán 8. hely, ám a váltó ötödik helyével kombinálva így is igazán boldog emberként távozhat Tokióból.
A magyar küldöttségben mindazonáltal akadt még két boldogabb versenyző ezen a délelőttön: Telegdy Ádám egészen lenyűgözően és könnyedén libegett a szélső pályán, és – leginkább a riválisokban – általános meglepetést keltve második lett a középfutamában, összesítésben pedig negyedikként (1:56.19) jutott élete első igazán nagy fináléjába.
Aztán jött Cseh László, aki szerdán azt mondta, fél nappal meghosszabbította a karrierjét – most pedig rátett még egy napot. A kétszáz vegyes első előfutamában féltávnál elsőként fordult – muszáj volt ennyire nyomnia az elejét, mert egy kisebb sérülés miatt a mell-lábtempója eddig nem volt az igazi –, aztán gyorson már nagyon jöttek rá a fiatalok, de a szíve vitte a nagy harcost. Aki végül bejött negyediknek, 0.06 századdal előzve meg azt az olasz Alberto Razzettit, aki háromévesen még pelenkával a fenekén mászkált, amikor Laci bemutatkozott a felnőttek között a 2002-es berlini Európa-bajnokságon… Mint kiderült, ennyi kellett a fináléhoz, minthogy a második futamban csupán négyen tudtak nála jobbat, így a nyolcadik idővel kvalifikálta magát. Pályafutása során tizedszer úszhat egyéni olimpiai döntőt, ami önmagában nagy dolog, ám igazán az az elképesztő, hogy mindezt még 35 esztendősen teszi. Nem véletlen, hogy a nemzetközi úszómédia valósággal szétszedte a vegyeszónában, miközben nem akadt olyan versenyző – más számok résztvevői közül is –, akik ne lapogatták volna a vállát, amint elhaladtak mellette.
Nyilatkozatok
Kapás Boglárka
„A helyezés miatt nyilván csalódott vagyok, az úszás miatt nem lehetek az, mert tényleg azt érzem, hogy kiúsztam magam. 1:01-re akartam kezdeni, ez megvolt, szinte hajszálpontosan (1:00.99), aztán felgyorsultam a harmadik ötvenre, az utolsón pedig tényleg úgy éreztem, hogy jövök, ahogy csak tudok, bár az utolsó tíz-tizenöt méteren már tényleg alig tudtam kiemelni a karomat. A falnál viszont egyértelműen az volt bennem, hogy mivel teljesen kiúsztam magam, meg kell lennie az éremnek – visszafordulva azonban kiderült, hogy nincs meg. Úgy jöttem ide, hogyha a maximumot adom, akkor meglesz a 2:05-ös idő, és az elég lehet a dobogóhoz – most azt nehéz elfogadni, hogy a maximumot adtam, és mégis elég messze voltam tőle. Az ellenfelek annyira nem leptek meg, az talán igen, hogy a kínai lány 2:03-at tudott, a két amerikairól tudtuk, hogy 2:05-öt úsznak majd, de ugye azt számoltuk, hogy annyit én is fogok. Sajnálom, hogy így alakult, remélem, (Telegdy) Ádámnak nagyobb szerencséje lesz holnap minden szempontból, és akkor családilag csak hazaviszünk egy érmet.”
Németh Nándor
„Picit sajnálom, hogy most csak ilyen idő sikerült. Eléggé elaltattuk egymást a román sráccal a szélen az első ötvenen, és ez a lassabb kezdés ütött sajnos vissza. Jó lett volna ugyanannyit jönni, mint tegnap, de nagyon nem egyszerű kétszer ugyanúgy leúszni a százat két egymást követő reggel, ha Dresselt levesszük, mert ő teljesen más kategória, azért látszik, hogy eléggé szórtak az eredmények. Ami egyértelmű, hogy ez a százas mezőny most iszonyúan erős, és nem fog gyengülni a következő években sem, azaz nekem állandósítani kell ezeket az eredményeket. Azt gondolom, nem kell sajnálkoznom, sőt, kifejezetten szép emlékekkel megyek haza, úsztam két döntőt, a váltóval ötödikek voltunk, itt pedig a bejutással teljesült a nagy álom.”
Cseh László
„Hát akkor még egy plusznap… Nagyon örülök, végül is ezt akartam elérni, ha már itt vagyok, legyen meg a döntő. Teljesen felszabadultnak érzem magam, semmi nem nyomaszt, régen ha így nyolcadikként megyek be a döntőbe, már legyintettem volna, hogy kész, nem tudok úszni, mehetek haza. Most egy pillanatig nincs bennem ilyen, élvezem minden percét az úszásnak, az első két hossz ma is jó volt, a mellúszással még mindig háborúzom kicsit, de azért nem panaszkodhatok. Holnap döntő, én garantáltan nem fogok izgulni egy percig sem, meglátjuk, a többi srác mennyire lesz képes kezelni a helyzetet, én azt mondom, bármi lehet. Ja, arról szó sincs, hogy meggondolnám magam, ugyan már! Rengeteg dolgom van… Például? Rendbe kell tenni a garázst végre, tízéves a ház, vár egy csomó felújítás. Meg persze el kell menni nyaralni is. Szóval holnap lesz az utolsó, aztán elköszönök.”
Jakabos Zsuzsanna
„Szerintem amit lehet, kihoztunk magunkból. Az elsődleges cél az volt, hogy bekerüljünk a döntőbe, itt még sikerült eggyel előrébb lépni, szerintem elégedettek lehetünk. Kicsit fura volt döntőt úszni üres lelátók előtt, remélem, Laurának még lesz alkalma úgy is résztvenni egy ilyenen, amikor tele van az uszoda, mert úgy azért más.”
Veres Laura
„Azért ez most sokkal jobban fájt, mint a tegnapi, nem is éreztem magam olyan frissnek, ettől függetlenül óriási élmény ez számomra, hogy tizenöt évesen itt lehettem, és olimpiai döntőt úszhattam.”
Késely Ajna
„Bogival azt számolgattuk, hogy öt éve, Rióban sokkal jobban ment, voltak 1:57-es és 1:58-as időink, sőt, Katinka a végén 1:55-öt jött, másodpercekkel jobb idővel is csak hatodikak lettünk, most pedig nem túl jó idővel hetedikek. Azt szerintem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy mindent megtettünk, bár Boginak nyilván nem volt könnyű egy kétszáz pille után váltót úszni, nekem ma van este egy nyolcszáz, ami talán tudat alatt befolyásolhatja az úszásokat, de összességében szerintem jó ez a helyezés.”
Telegdy Ádám
„Próbáltam nem Bogira és a kétszáz pillangó döntőjére gondolni, mert tudtam, az csak összezavar. Kicsit tartottam a reggeli úszásról, de ez a legjobb idő délelőtt – a döntőben bármi megtörténhet.”
