2008-ban, Pekingben debütált a nyíltvízi úszás az olimpián, a magyarok azóta két érmet nyertek, egy aranyat Risztov Éva révén (2012 – London) és egy ezüstöt Rasovszky Kristóf révén (2021 Tokió). Párizsban mindösszesen 44 úszó indulhat a Szajnában tartott versenyen: 22 női és 22 férfi kvótát osztanak ki, a szám azonban bővülhet.
Hogyan lehet indulási jogot szerezni?
Először Fukuokában a világbajnokságon. A 10km verseny első három helyezettje (nők és férfiak) egyaránt kvótát szerez. Amennyiben a harmadik helyen holtverseny van, úgy mindkét versenyző indulási jogot kap.
A következő kvalifikációs lehetőség a 21. FINA Világbajnokság lesz Dohában, ahol további 13 női és 13 férfi helyet osztanak ki. A 10 kilométeres versenyszám első 13 helyezettje kap jegyet Párizsba, viszont ha a már korábban kvótát szerzett versenyző az első 13 hely valamelyikén végez, akkor a következő versenyző kap kvótát (tehát, ha a Fukuokában érmes versenyzők (1-3. helyezett) a legjobb 13-ban végeznek Dohában, akkor akár még a 16. helyen végzett is kvalifikál).
A maradék 6 helyből öt az univerzális kvótáké, azaz a 2024-es dohai világbajnokság 10 km-es versenyszámában a legmagasabb helyezést elért sportoló – férfi és női – az öt (5) kontinens képviseletében kvótát szerez. Ilyen módon kontinensenként még egy (1) versenyző kvalifikálhatja magát (5 férfi és 5 nő). Ha ez egy olyan versenyző lenne, aki vagy már kvalifikált, vagy az általa képviselt ország szerzett kvótát a vb-helyezések alapján, akkor a versenyző által képviselt kontinens sorban következő úszója kvalifikál.
Az utolsó hely pedig a rendező országé: a rendező ország csak akkor kvalifikál automatikusan egy férfi és egy női sportolót, ha a rendező ország korábban nem kvalifikált a fukuokai vagy a dohai világbajnokságon elért eredmény alapján.
A FINA ugyanakkor változtatott a korábbi gyakorlaton, azaz egy nemzetből 2-2 férfi és női versenyző szerezhet kvótát, amennyiben bármelyik vb-n teljesíti a kvalifikációs kritériumokat (vagy, lásd alább, szintidőt úszik a medencés hosszabb távokon). Azaz a fukuokai vb-n szerzett kvóta nem zárja ki, hogy az adott nemzetből még egy versenyző kvalifikáljon Dohában.
További újdonság, hogy bármely olyan szövetség, amelynek kvalifikált medencés versenyzői vannak 800 vagy 1500 méteres gyorsúszásban (mindkét nem esetében), nevezhetik ezeket a sportolókat a nyíltvízi úszóversenyre, feltéve, hogy ezzel nem lépik túl a nemenként 2-2 versenyzői létszám-korlátot. (Azaz ha egy ország lemaradt a nyíltvízi kvótaszerzésről – akár az egyikről, akár mindkettőről –, akkor még medencés 800-as/1500-as A-szinttel szintén jogosult a kvalifikációra –; ezek a versenyzők a 22-es létszám fölött is indulási jogot szereznek. Minderre az a magyarázat, hogy a NOB és a párizsi szervezők mindenképp limitálni szeretnék a különböző szakágak versenyzői létszámát, ugyanakkor aki az úszásban eléri az A-szintet, az az ő szemszögükből már nem növeli a létszámot akkor sem, ha nyíltvízen is indul.)
