Nyilván felemás érzésekkel hagyjuk magunk mögött a tokiói olimpia úszóversenyét, hiszen a kvangdzsui világbajnoksághoz képest, ahol a medencében három versenyzőnk négy aranyérmet szállított, most egyedül Milák Kristóf állhatott dobogóra, igaz, ő legalább kétszer. Ugyanakkor még sohasem sikerült ilyen sokszor ilyen sok úszónknak a döntőbe jutnia: kilenc versenyzőnk ment el a különböző finálékig, plusz két váltó is, mindösszesen 13 alkalommal. Eközben Európában csupán három országnak van olimpiai bajnok úszója: a briteknek, az oroszoknak és nekünk – senki másnak.
„Én mindenképp arra helyezném a hangsúlyt, hogy tizenhárom döntőt úszhattunk, azokban szerepelt mindösszesen tizenöt ember, azaz a válogatott csaknem a fele, továbbá hogy mindenkire ugyanazok a kvalifikációs szabályok vonatkoztak, így volt miénk az egyik legnagyobb csapat, vagyis nem gondolnám, hogy olyan gyengén szerepeltünk volna” adott gyorsértékelést Sós Csaba szövetségi kapitány. „Arra pedig nem is emlékszem, volt-e valaha három negyedik és három ötödik helyünk – láttuk, mennyire voltak a dobogótól, azaz az olimpia előtti elvárások egyáltalán nem voltak a valóságtól elrugaszkodottak.”
A három negyedik hely közül kettőnél tényleg centik hiányoztak a bronzhoz, Kenderesi Tamásnak 0.07, Verrasztó Dávidnak 0.21 másodperc, és persze Kapás Boglárkát is dobogóra képzeltük, Hosszú Katinkáról nem is beszélve. Ha csak egy-egy érem érkezik tőlük, elvben más az összkép, gyakorlatban viszont látható: a plusz egy év, illetve a reggeli finálék azért jelentősen alakítottak az erőviszonyokon.
„Úgy is mondhatnám: amennyire fájóak a negyedik helyek, annyira értékesek is” tette hozzá Sós Csaba. „És az is érzékelhető, Európának sokadszor sem feküdt a távol-keleti helyszín, amit pláne megbolondítottak a reggeli döntők – tudom, mindenkinek ugyanazok a feltételek, ám nagyon nem mindegy, milyen időzónából érkezve kell csúcsteljesítményt nyújtani.”
Óhatatlanul kínálkozik, hogy Rióhoz mérjük a mostani szereplést: akkor hét éremmel a harmadikok lettünk az úszás éremtábláján – igaz, abból négyet Hosszú Katinka hozott egymaga. Az régóta látható, ha ő egyszer nem szállít (mint most), jó eséllyel leesik a medálszám. Vagy ahogy Sós Csaba megjegyezte: „Ha Katinka csak átlagos formát fut itt, mindjárt ott vagyunk az élmezőnyben.”
Európa visszaesik
Ugyanakkor ne higgyük azt, hogy csak mi jártunk így: Európából mindössze három (!) országnak van olimpiai bajnoka: rajtunk kívül a briteknek és az oroszoknak. Mindenki másnál az aranyérem rubrikában egy kerek nulla szerepel. Az olaszok szépen termeltek, hat érmet szereztek, ám egyik sem arany – a hollandoknak a mellúszójuk, Arno Kamminga szállított két ezüstöt, a franciáknak az utolsó nap Florent Manaudou, a svédeknek pedig Sarah Sjöström egyetlen ezüstöt, a németeknél két hússzútávos hozott egy-egy bronzot. És ennyi. Európa mindössze 7 aranyérmet szerzett, a legkevesebbet 2008 óta – a női úszók mindösszesen egy ezüstöt és három bronzot. Olyan, korábban biztos szállítóknak számító klasszisok távoztak üres kézzel Tokióból Hosszú Katinkán kívül, mint Federica Pellegrini, Julija Jefimova vagy Ranomi Kromowidjojo – Sjöströmnek jutott egy ezüst, de a vb-ken általában 5-6 éremmel zárt. Nála is a plusz egy év tett be: tavaly januárban nem törte el a könyökét, az idén viszont igen.
Sós Csaba: a magyar rendszer nem rossz, sőt
Ahogy nekünk Rióban sok minden sült, és négy úszónk is dobogóra állhatott, most úgy értünk vissza a 2000-ben és 2008-ban már átélt végkifejlethez, hogy csupán egyetlen versenyzőnk tudott érmet szerezni (2004-ben és 2012-ben ketten, és ugyanazok: Gyurta Dániel és Cseh László, egyet-egyet).
„Mindenki emlékezzen vissza: már a 2017-es budapesti vébén elmondtam, itt még együtt úszott a múlt, a jelen és a jövő” jegyezte meg ezzel kapcsolatban Sós doktor. „Most az őrségváltás halasztódott egy évvel a Covid miatt, de muszáj beletörődnünk: ahogy sok évig nem láttunk hasonló csodákat, mint amit a Darnyi-Egerszegi-Rózsa-Czene-féle generáció csinált, úgy most sem számíthatunk arra, hogy Cseh Laci, Gyurta Dani, a Verrasztó-testvérek, Jakabos Zsuzsa, Hosszú Katinka után belátható időn belül érkezik egy ilyen szupergeneráció. Néhány nagy nemzetet leszámítva az országok többsége csak vágyna tehetségek ilyen sorára. Épp ezért kell hangsúlyozni: úgy kell a most induló Úszó Nemzet Program, mint egy falat kenyér. Ez olyan mértékben bővíti ki a merítési lehetőséget, hogy sokkal nagyobb eséllyel találunk még több tehetséget. Mert a rendszer nem rossz: harmincketten kvalifikáltak, ami nagy szó, és Milák Kristóf példája mutatja, akiben ott van az extraklasszis adottság, azt a magyar szisztéma elviszi a legmagasabb csúcsig.”
Britek, ausztrálok: a londoni pokoltól a tokiói szárnyalásig
Azt is látni kell, hogy hullámzás mindenütt jellemző – leszámítva az amerikaiakat, akik megingathatatlanul uralják a sportágat, jóllehet a londoni és riói szuperprodukcióhoz képest (16-16 arany), most visszaesett a győzelmeik száma 11-re. Hanem az ausztrálok és a britek Londonban nemzeti tragédiaként élték meg az akkori eredményeket (egyetlen arany az ausziknak, az angolok otthon zártak 0-1-2-vel) – mostanra viszont beért a szisztematikus munka, az ausztrálok elsősorban fantasztikus női versenyzőiknek hála minden idők legjobb eredményét produkálták (9-3-8 – Rióban még 3-4-3-nál tartottak), míg a britek a hazai 0-1-2 után Rióban eljutottak 1-5-0-ig, most pedig 4-3-1-gyel zártak. Ellentétes úton haladnak a franciák: Londonban még 4-2-1-et produkáltak, Rióban már csak két ezüstjük volt, ezúttal pedig egyetlenegy.
Négy országon kívül csak egy bajnoka van mindenkinek
Mindebből az is lemérhető, hogy az amerikaiakon, az ausztrálokon és a briteken kívül – illetve most a kínaiaknál is akadt kettő – minden más országnak egyetlen klasszisa szállít aranyérmet. A fent felsorolt négy náción kívül nincs más nemzet, amelynek két olimpiai bajnoka lenne: a japánoknak Jui Ohasi vegyesen, az oroszoknak Jevgenyij Rilov háton nyert egy-egy duplát.
Mint ahogy ma már kisebb országok is képesek – ha máshogy nem, az amerikai egyetemi rendszeren keresztül – egy-két, döntő- vagy éremesélyes úszót kinevelni: Tunéziának is lett olimpiai bajnoka, Hongkongból érkezett egy két ezüstöt nyerő versenyző, a száz pillangó döntőjében guatemalai úszó szerepelt, azaz egyre kiélezettebb csata folyik minden továbbjutó helyért, egyre több ország részvételével. A mezőny minden korábbinál sűrűbb, ennek fényében egyáltalán nem számít gyengének egy tízmilliós országtól az elmúlt nyolc napban látott szereplés – különösen az előző olimpiákhoz viszonyítva.
Magyar statisztikák 2000-2021
Összesítő
Sydney 2000 1-0-0 – 4 döntő, 8 középdöntő (2 döntős + 1 váltó)
Athén 2004 0-1-1 – 9 döntő, 5 középdöntő (4 döntős + 1 váltó)
Peking 2008 0-3-0 – 6 döntő, 4 középdöntő (3 döntős + 1 váltó)
London 2012 1-0-1 – 10 döntő, 9 középdöntő (6 döntős + 2 váltó)
Rio 2016 3-2-2 ¬– 10 döntő, 4 középdöntő (6 döntős + 1 váltó)
Tokió 2020 1-1-0 – 13 döntő, 3 középdöntő (9 döntős + 2 váltó)
(Az olimpiák után az arany-ezüst-bronzérmek, majd a döntős és középdöntős szereplések száma, zárójelben pedig az, hogy ezt hány úszó érte el, mert van, aki több döntőben is szerepelt)
Részletes statisztikák
Tokió 2020
1-1-0 – 13 döntő, 3 középdöntő (9 döntős + 2 váltó)
Arany: Milák Kristóf (200m pillangó)
Ezüst: Milák Kristóf (100m pillangó)
Bronz: –
4. hely: Verrasztó Dávid (400m vegyes), Kenderesi Tamás (200m pillangó), Kapás Boglárka (200m pillangó)
5. hely: Hosszú Katinka (400m vegyes), Telegdy Ádám (200m hát), 4x100m férfi gyorsváltó
6. hely: Mihályvári-Farkas Viktória (400m vegyes)
7. hely: Hosszú Katinka (200m vegyes), Cseh László (200m vegyes), 4x200m női gyorsváltó
8. hely: Németh Nándor (100m gyors)
Rio 2016
3-2-2 – 10 döntő, 4 középdöntő (6 döntős + 1 váltó)
Arany: Hosszú Katinka (100m hát, 200m vegyes, 400m vegyes)
Ezüst: Hosszú Katinka (200m hát), Cseh László (100m pillangó)
Bronz: Kenderesi Tamás (200m pillangó), Kapás Boglárka (800m gyors)
4. hely: Kapás Boglárka (400m gyors)
5. hely: –
6. hely: 4x200m női gyorsváltó
7. hely: Cseh László (200m pillangó)
8. hely: –
London 2012
1-0-1 – 10 döntő, 9 középdöntő (6 döntős + 2 váltó)
Arany: Gyurta Dániel (200m mell)
Ezüst: –
Bronz: Cseh László (200m vegyes)
4. hely: Gyurta Dániel (100m mell), Hosszú Katinka (400m vegyes)
5. hely: férfi vegyesváltó
6. hely: Kis Gergő (400m gyors), Kapás Boglárka (800m gyors)
7. hely: Jakabos Zsuzsanna (200m pillangó)
8. hely: Hosszú Katinka (200m vegyes), 4x200m férfi gyorsváltó
Peking 2008
0-3-0 – 6 döntő, 4 középdöntő (3 döntős + 1 váltó)
Arany: –
Ezüst: Cseh László (200m pillangó, 200m vegyes, 400m vegyes)
Bronz: –
4. hely: –
5. hely: Gyurta Dániel (200m mell)
6. hely: Kis Gergő (400m vegyes), 4x200m női gyorsváltó
7. hely: –
8. hely: –
Athén 2004
0-1-1 – 9 döntő, 5 középdöntő (4 döntős + 1 váltó)
Arany: –
Ezüst: Gyurta Dániel (200m mell)
Bronz: Cseh László (200m vegyes)
4. hely: Cseh László (400m vegyes), Risztov Éva (400m vegyes), Kovács Ági (200m vegyes)
5. hely: Kovács Ági (200m mell)
6. hely: Cseh László (100m hát)
7. hely: férfi vegyesváltó
8. hely: Risztov Éva (800m gyors)
Sydney 2000
1-0-0 – 4 döntő, 8 középdöntő (2 döntős + 1 váltó)
Arany: Kovács Ági (200m mell)
Ezüst: –
Bronz: –
4. hely: Czene Attila (200m vegyes)
5. hely: Kovács Ági (100m mell), férfi vegyesváltó
6. hely: –
7. hely: –
8. hely: –
Európa Tokióban
GBR 4 3 1 8
ROC 2 2 1 5
HUN 1 1 0 2
ITA 0 2 4 6
NED 0 2 0 2
UKR 0 1 1 2
FRA 0 1 0 1
SWE 0 1 0 1
GER 0 0 2 2
SUI 0 0 2 2
DEN 0 0 1 1
FIN 0 0 1 1
ÖSSZ 7 13 13 33
Kontinensek
Tokió 2020
Amerika 12 13 13 38
Óceánia 9 3 8 20
Európa 7 13 13 33
Ázsia 5 5 1 11
Afrika 2 1 0 3
Rio 2016
Amerika 17 9 13 39
Európa 8 13 10 31
Ázsia 5 4 6 15
Óceánia 3 4 3 10
Afrika 0 3 0 3
