HÍREK

    2015-08-05 //

    A nap hőse: Cseh László

    Az esti „Nap hőse” sajtótájékoztatóra Cseh Lászlót választotta ki a FINA – nem véletlenül. Kevesen gondolták volna, hogy tíz évvel első világbajnoki győzelme után ismét képes lesz csúcsra érni. Márpedig sikerült neki: 200 pillangón az olimpiai és világbajnok Chad Le Clost megelőzve lett aranyérmes. Hosszú Katinka majdnem elsírta magát a last call roomban Laci győzelmét látva – ezek után végzett 5. helyen 200 gyorson.

     

    Az ötven pillangó után Plagányi Zsolt sokat sejtetően mosolygott. „Kétszázon jó lesz. Nagyon jó” – mondta az edző, és Laci bronzérmet hozó ötvenes sebességét látva valóban úgy tűnt, sokadszor is új fejezetet tud kezdeni. „Laci hagyományosan lassú kezdő, Barcelonában a leglassabban kezdte az első ötvenet a kétszázas döntőben, ezt nem maradhatott így, mert utána már hiába kapaszkodott” – mondta a mester.

    Nos, Kazanyban teljesen másképp festett minden. Bár Le Clos megint nagyon bekezdett, ám nem tudta leszakítani Lacit – olyannyira, hogy féltávnál egyetlen század választotta el csupán őket. A harmadik ötvenen Cseh beleerősített (kicsit túl korán, lásd edzője lenti nyilatkozatát), a negyediken egyértelműen vezetett, ám a végén nagyon rámásztak a többiek – csakhogy Laciban volt még annyi erő, hogy megtartsa előnyét, és végül még egy picit javított előző napi eredményén (1:53.48).

    Hosszú Katinka első igazán komoly délutánja nem teljesen úgy sikerült, ahogy tervezte: negyedórán belül úszta le a 200 gyors döntőjét, majd jött a 200 pillangó – az első, egyébként rettenetesen kiélezett versenyben végül 5. lett (1:56.19), picit kapkodó úszással, míg pillangón nem tudta hozni a várt sebességet, és 13-ikként nem jutott a fináléba. Ott lesz viszont Szilágyi Liliána, aki remek úszással harmadik helyen kvalifikálta magát, ráadásul mestere, Turi György szerint az „utolsó nagy roham” a záró ötvenen még nem volt akkora, mint lehetne – a fináléban viszont ez sokat jelenthet.

    A nap zárásaként az alkalmi „vegyes-vegyes” váltó Balog Gábor, Horváth Dávid, Verrasztó Evelyn és Jakabos Zsuzsanna összetételben végül 8. lett – tőlük a döntőbe jutás is nagyszerű tett volt a váratlanul nagy, 26 csapatos mezőnyben. „Elég hideg volt már a végén, ez picit zavart mindenkit – de úgy gondolom, ennél többet aligha várhattak tőlünk” – értékelt a „szóvivő”, Balog Gábor.

    Nyilatkozatok

    Cseh László

    „Hát, nem gondoltam volna januárban, arccal a harminc felé, hogy kétszáz pillangón leszek a világ legjobbja… Az azért bennem volt, hogy még egyszer meg akarom mutatni, ezért váltottam, ezért kezdtünk új módszerekkel edzeni. Megvan az eredménye. A mai úszás nem volt a legjobb, az utolsó húsz méteren már nagyon nem éreztem a karjaimat, ennek ellenére tudtam, akkor is végigcsinálom. Hogy sírtam-e utána? Majdnem. De csak majdnem – mert erős vagyok.”

    Szilágyi Liliána
    "Nagyon örülök, hogy sikerült bejutnom a döntőbe, jól sikerült az úszás, és még egy pici van is bennem. Az éremre, helyezésre nem gondolok, nekem az a legfontosabb, hogy boldogan jöjjek ki a medencéből. Ahogy ma, úgy holnap is, hogy élvezzem a versenyt, mert óriási élmény egy ilyen arénában úszni."

    Hosszú Katinka
    "Szeretném Lacira fogni, hogy így sikerült a kétszáz gyors, mert a last call roomban néztem a döntőjét, és majdnem elbőgtem magam örömömben... Nincs még egy olyan úszó, aki ennyire megérdemelte, hogy megint aranyérmes legyen. Utána jöttem én, és amit el lehetett rontani a kétszáz gyorson, azt mindent elrontottam. Nagyon nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, ezek után a kétszáz pillangó sem ment úgy - de hogy őszinte legyek, ezt most már nem is bánom annyira. Még két nagyon komoly számom van, a kétszáz hát és a négyszáz vegyes, talán jól is jön, hogy holnap adott esetben pihenhetek, de ezt még megbeszélem Shane-nel."

    Plagányi Zsolt:
    "Laci picit hamarabb indított, mint kellene, emiatt nem volt annyira éles a hajrá. De nem csodálom, ez a döntő, érezte, hogy megy neki, ez picit elvitte. Ennek ellenére az utolsó métereken megcsinálta azt a három tempót, amit egész idő alatt gyakoroltunk, és ez is nagyon kellett ahhoz, hogy végül győzött. Hogy mindegy, hányadik helyen áll, mennyivel vezet vagy van lemaradva, annak a három tempónak úgy kell mennie, ahogy elterveztük - mert ezt az olimpián is így kell majd csinálnia. Nagyon nehéz utat jártunk be, őt mindenki elkönyvelte úgy, hogy itt van az az úszó, aki örök második-harmadik. Hát nem, Cseh László olyan úszó, aki első, aki képes győzni. Fél évig dolgozunk azon, hogy ez teljesen beléivódjon. És ma minden visszaigazolódott."

     

    Fotó: Szaka József

     

     

     

     

    2015-08-04 //

    Kapás Bogi szuperbronza

    Egészen félelmetes hajrával lett önmagát is meglepve bronzérmes Kapás Boglárka női 1500 gyorson – nem csoda, hogy a medencéből kijőve örömében picit sírdogálni kezdett. Cseh László fénykorára emlékeztető módon és időeredménnyel első helyen döntős 200 pillangón, míg Hosszú Katinka negyedikként jutott be a női 200 gyors rettenetesen sűrű fináléjába.

     

    Kapás Boglárka a hatodik legjobb idővel kvalifikálta magát hétfőn az 1500 gyors másnapi fináléjára, és alapvetően egy célja volt: 16 perc alá vinni az országos csúcsot, azaz jobb időt úszni, mint egy nappal korábban (Barcelonában délelőtt úszta máig legjobb idejét, 16:02-vel, másnap néggyel gyengébbet jött). Nos, a célt elérte – sőt, valami egészen elképesztő módon teljesítette túl. A 15:47.09-es idő elképesztő országos csúcs, ráadásul a táv első felében hatodikként, 1100 után negyedikként tempózó Bogi ráérzett, hogy a dán Lotte Friis egyre jobban besavasodik, így az utolsó százon egyre közelebb ért hozzá, majd az utolsó ötvenen faképnél hagyta vetélytársát – csak ezen a hosszon 2.5 másodpercet hozott rajta.

    A bronzérem megszerzésének élménye aztán rá is omlott azonmód, a medencéből kijőve menthetetlenül eltörött a mécses, így a mixed zóna bejáratánál Lotte Friis próbálta vigasztalni az örömkönnyekben fürdő magyar klasszist...

    A középdöntőkben is fenomenálisat alakítottak a mieink. Cseh László a reggeli előfutam után délután is repesztett egy 1:53-as időt – erre rajta kívül senki sem volt képest, még a szám olimpiai és világbajnoki címvédője, Chad Le Clos sem, aki egy másodperccel ért el gyengébb időt Lacinál. Igaz, a dél-afrikai a 200 gyors döntőjében is indult előtte, azaz szerda este garantáltan frissebb lesz, Cseh azonban egészen elképesztő formába lendült így, arccal a 30. születésnapja felé, hiszen hét évvel a pekingi játékok után sikerült ismét 1:54-en belülre kerülnie (a döntőben ezüstöt érő Európa-csúcsához – 1:52.70 – közelít egyébként igen erősen).

    Hosszú Katinka az előző napi óriási produkció után, kevésbé kipihenten, rövid alvás után jutott el két lépésben a 200 gyors döntőjéig, a negyedik idővel finalista, ám ez ebben a mezőnyben tényleg semmit nem jelent: az első és az utolsó között 72 század a különbség, azaz frenetikus izgalmakra van kilátás.

    Kapás Boglárka:

    "Ez olyan hihetetlen... Úsztam, ahogy tudtam, közben éreztem, hogy a harmadik-negyedik helyen haladok, mert azt láttam, hogy többen is mögöttem vannak. Az utolsó ötvenen már fájt mindenem, viszont azt is láttam, hogy Lotte teljesen lelassult, ő meg azt látta, hogy jövök, és ilyenkor az üldözőnek sokkal könnyebb, mint az üldözöttnek. Még el sem hiszem, ami itt most történt velem. Talán majd két-három nap múlva... A gondolataim még le vannak maradva most az érzelmek mögött... Csodálatos, hogy ilyen mezőnyben érmet tudtam szerezni. Ezek után a nyolcszázra is úgy állok oda, hogy bármi lehet."

    Cseh László:
    "Nagyon örülök, hogy ma kétszer is olyan időre voltam képes, amire évek óta nem. Nagyon élveztem az úszást, úgy éreztem, jól ment - aztán most még átvesszük az edzőmmel, min kell esetleg még javítani, netán változtatni. Az biztos, hogy holnap, aki nyerni akar, annak egyéni csúcsot kell úsznia - a legjobbunk nagyjából ugyanott van Chaddel (Le Clos), azaz izgalmas verseny lesz. Mondjuk ki, győzelmi esélyeim vannak, de ehhez nagyon nagyot kell úsznom."

    Hosszú Katinka
    "Na, ez most fájt egy picit. Itt érződött, hogy nem igazán tudtan kipihenni magam az éjszaka, és a fáradtság miatt kicsit el is kapkodtam a végét. De az már most látszik, hogy ez nagyon izgalmas döntő lesz, már előre élvezem!"

    Fotók:Szaka József

     

    2015-08-03 //

    Katinka megdöntötte a megdönthetetlent

    Hosszú Katinka megvédte címét 200 vegyesen, mégpedig igen emlékezetes módon: életében először ötvenes medencében is világrekordot úszott (2:06.12). Ariana Kukors 2009-es, cápadresszben úszott, sokak által megdöntethetetlennek vélt csúcsát adta át a múltnak. A nap másik hőse Cseh László, aki szintén csúcsot állított fel: a világ úszósportjának történetében elsőként nyert érmet hét világbajnokságon!

     

    Hosszú Katinka egyre közelebb került a cápadresszes csúcsok egyik „ledurvábbikához”, Ariana Kukors 2:06.15-ös római idejéhez: vasárnap délután már csupán hét tizedre volt tőle. Ám hogy hogy milyen nehéz volt megverni a „piros vonalat”, az végül is kiderült a döntőben: óriási fölénnyel győzött, és végül 3 századdal tudta megjavítani a csúcsot.

    "Délután egy pillanatot sem aludtam, mert csak a versenyre koncentráltam. Nem akartam magam beleélni a világcsúcs-döntésbe, nehogy ez túlzottan elvigye a gondolataimat. Azt persze sejtettem, hogy nyerek, de ebbe sem akartam túlzottan belelovalni magam, mert ez mégiscsak egy világbajnoki döntő. Magára az úszásra egyáltalán nem emlékszem - ami egyértelműen mutatja, hogy ez jó volt, mert ez akkor van, amikor tényleg ki tudod zárni a külvilágot teljesen és tényleg kiadsz mindent magadból. Az utolsó húsz-huszonöt méter van meg, mert akkor kezdett nagyon fájni mindenem, de a lényeg, hogy azért csak jött a fal.

    Számomra a világcsúcs a csúcs. Az, hogy nálam gyorsabban senki sem úszott még az adott távon. Ez többet jelent az aranyérmeknél is. Rövidpályás már úsztam, de ötvenes medencében még nem, ezért jelent ez különösen sokat - ráadásul egy olyan cápadresszes csúcsot sikerült megdöntenem, amire 2009-ben azt mondták, valószínűleg soha, vagy csak évtizedek után fogják megjavítani. Most végre beleélhetem magam abba, amikor valaki elmondhatja magáról: egy varázslatos álma teljesült."

    Hetedik világbajnokságáról sem megy haza üres kézzel Cseh László, ami történelmi teljesítmény: ilyenre még soha, senki nem volt képes az úszósport történetétben. Ez volt a 10. érme, amivel az európaiak közül beérte Pieter van den Hoogenbandot, és már csak Alexander Popov (11) és Michael Gross (13) áll előtte. Ráadásul egyértelmű, hogy a magyar világklasszis úgymond csak „előkarácsonyozott”, hiszen 50 pillangón egyáltalán nem volt tervbe véve a dobogó. Mégis ott állt a harmadik fokán (holtversenyben a lengyek Czerniakkal), miután a versenyt a franciák torpedója, Florent Manaudou nyerte. Ha Lacinak hasonlóan jól kijön a fal, mint egy napja, akkor második is lehetett volna 23.06-os idejével – de így, a 23.15-tel megszerzett bronzra sem panaszkodott.

    “Úsztam én már ezerféle számot, de igazából a mai napig nem tudom, hogyan kell egy jó ötvenes sprintet leúszni, mert ez annyira távol áll tőlem. A rajtom állítólag megint a leglassabb volt, bár szerintem még mindig jobb, mint a tegnapi – és szerintem a fal sem jött ki olyan jól, nagyjából ennek tudható be, miért nem sikerült jobbat úsznom, netán 23 alá mennem, amit egyébként szerettem volna. Ez az egész egy kirándulás volt, ami persze igen jól sikerült. Az éremnek nagyon örülök, de annak még jobban, hogy megkaptam a visszaigazolást: jó formában vagyok, megvan a sebességem, az pedig a kétszázon sem árt, ha az ember azért tud haladni.”

    Fotó: Szaka József

     

     

    2015-08-02 //

    2 döntő, Európa és országos csúcs a délelőtt mérlege

    Kapás Bogi és Bernek Péter 5. illetve 7. idővel döntős 400 m gyorson, Hosszú Katinka bődületes Európa-csúcsot repeesztett 200 m vegyesen, Cseh Laci pedig 50 pillangón úszott új országos csúcsot.

     

    Az első úszó délelőtt rövid versenyzői véleményei:

    Kapás Bogi 5. idővel döntős 400 m gyorson:
    „Meglepődtem, hogy 4:06-tal ötödik helyen tudtam bejönni, azt gondoltam, ilyen idővel esetleg be lehet kerülni – de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Ennél még tudok többet, remélem, ez délután ki is jön. Egyébként kicsit furák a körülmények, most az uszodában hűvösebb van, a víz viszont nagyon meleg - ami a hosszabb távon indulóknak nem feltétlenül a legjobb, de nem panaszkodom, hiszen mindenkinek ugyanazok a körülmények."

    Bernek Péter, aki 7. helyen jutott a 400 gyors döntőjébe:
    "Miután még kétszázötvennél sem jött senki velem, gondoltam, picit visszaveszek. Azt hittem, a két ausztrál, akiknek 3:42-es idejük van, azért csak jönnek egy 3:45-ös időt reggel, még szerencse, hogy nem vártam rájuk, különben lehet, hogy én is lemaradok a döntőről... Ennél menni fog több is, de azért három másodpercet szerintem nem tudok javulni, maradjunk szerények, 3:44-re tartom képesnek magam, azzal szerintem nehéz lesz dobogóra állni, de a negyedik helyre jó lehetek. Persze, mindent bele fogok adni, aztán majd meglátjuk."

    Cseh László országos csúccsal, másodikként középdöntős 50 pillangón:
    "Ha valaki azzal jön nekem, hogy másodikként megyek tovább ebben a számban, azt körberöhögöm. Meglepően jól ment, jól is esett, különösen örülök az országos csúcsnak - de azért maradjunk a földön, nem ez a fő számom, délután azért mindenki gyorsabb lesz, ettől függetlenül kezdésnek egészen pofás volt, úgy gondolom."

    Hosszú Katinka, bődületes, 200 m vegyesen úszott Európa-csúcsa után:
    "Nagyon boldog vagyok, 2009 óta üldözöm ezt az időt, amit még cápradresszben úsztam, és most végre sikerült megjavítanom. Egyébként egyáltalán nem éreztem, hogy túl gyorsan úsznék, azt hittem, ez egy 2:10 körüli idő lesz... Szóval, maradt még bennem bőven, de nem akarom a maximumot adni még az elődöntőben délután, majd a döntőben akarok igazán gyorsan menni."

    Jakabos Zsuzsanna, aki 9. idővel jutott tovább 200 vegyesen:
    "Jól ment az úszás, könnyűnek éreztem, elégedett vagyok - az idő is rendben van, tovább is jutottam, készülök a középdöntőre."

    Gyurta Dániel, miután nem jutott tovább 100 mellen:
    "Úgy éreztem, kicsit lassabban kezdtem ahhoz képest, ahogy kellett volna. Ez csak azért bánt, mert még egyszer szívesen úsztam volna, hogy lássam, igazán mire vagyok képes. Sajnos, túlságosan Christian Sprengerre figyeltem, azt hittem, gyorsabban megy ő is, végül is specialista ebben a számban, de kiderült, a mi futamunk volt a három utolsó közül a leglassabb. Most még elemezzünk az edzőimmel, mi lehetett a probléma, de egyébként nincs semmi vész, a 200-as ellenfeleim közül alig indultak, azaz a maiból nem kell messzemenő következtetéseket levonni, csütörtök-pénteken jön az, ami igazán fontos."

    Verrasztó Evelyn a 100 pille után (amelyen 59.09-cel 25. lett): "Sajnálom, azt gondoltam, ennél azért jobb időre leszek képes. Ez most nem reggel vagy nem reggel, tudok délelőtt is jól úszni, de ez most valamiért nem ment."

    Folytatás délután

     

    Fotók: Kovács Anikó, Szaka József

     

     

     

    2015-08-02 //

    Katinka: egy nap, két Európa-csúcs

    Hosszú Katinka két Európa-csúcsa volt a nyitónap fénypontja az úszóviadalon a kazanyi világbajnokságon: 200 vegyesen toronymagasan a legjobb idővel döntős. Szintén finalista Cseh László, 50 pillangón, országos csúcsokat döntögetve – 400 gyorson Bernek Péter 5., Kapás Boglárka 8. helyen zárt.

     

    Az első úszónapon a 400 gyorson indulóktól leginkább jó helyezéseket reméltünk, az ugyanis sejthető volt, hogy Bernek Péter még nincs kész hasonló robbantásra ezen a vb-n, mint amit láttunk tőle a dohai rövidpályás viadalon. Bár délelőtt is biztatóan úszott, délután nem tudta a „beígért” lefaragást megcsinálni, csupán néhány tizeddel ment jobbat, a 3:44-es idő még messze volt (3:46.29), a jobb helyezéshez, netán dobogóhoz az kellett volna – így maradt az ötödik hely.

    Kapás Boglárka ötödik idővel lett finalista 400 gyorson, ám délután gyengébb időt jött – igaz, neki a 800 és az 1500 a fő száma –, így végül 8. lett (4:08.22).

    Annál jobban kijött a lépés Hosszú Katinkának, aki egészen elképesztő sebességre pörgött fel rögtön a délelőtti előfutamban 200 vegyesen, és egy svunggal megdöntötte saját, 2009-ben felállított, cápadresszes Európa-csúcsát. Délután pedig még faragott is belőle, immár 2:07 alatt van (2:06.84), és már elérhető közelségben van a világrekord. Ugyanebben a számban Jakabos Zsuzsanna délelőtt egészen biztatóan úszott, délután azonban nem tudott 2:10-es időt, bár szerette volna (2:11.91) – azzal bent lett volna a döntőben, így 12. lett.

    Cseh László tán önmagát is meglepve kezdett egészen parádésan 50 pillangón – bár a sprinttáv egyáltalán nem az ő száma, egyre csak bámultunk, hogy délelőtt második, délután harmadik legjobb idővel repült tovább, mindkétszer megdöntve az országos csúcsot (23.06 másodjára). Érdekesség, hogy Cseh egyéni legjobbja pillangón immár sokkal jobb, mint az 50 gyorson, Győrött nyáron elért ideje (23.32)!

    Délelőtt még Verrasztó Evelyn (100 pillangó) és Gyurta Dániel (100 mell) próbálkozott, ám egyikük sem középdöntőzhetett – Dani elmondta, kicsit lassabb volt a vártnál, de pánikra semmi ok, a 200-ra rendben lesz minden –, míg Szilágyi Liliánának hasmenése miatt sajnos ki kellett hagynia ezt a napot.

    Folytatás hétfőn – vérmes és érmes reményekkel!

     

    Nyilatkozatok

    Hosszú Katinka:

    "Jobban sikerültek a fordulók, jobban össze volt rakva az úszás, mint reggel, és a sebesség is megfelelt így az elődöntőre. Az az igazság, hogyha valaki azt mondja, 2:08 környékén úszom az első nap, azt aláírtam volna. De hogy már 2:06-os időnél tartok, ez tényleg remek, és persze mutatja, hogy jól sikerült a felkészülésem. Tudom, hogy mindenki azt mondja, két másodperccel gyorsabb vagyok mindenkinél, ez tuti meglesz, de én másként látom ezt. Holnap döntő lesz, ahol mindenki belead mindent, azaz nekem is nagyon-nagyon kell koncentrálnom."

    Cseh László:

    "Számomra ez még mindig nem több, mint bemelegítés, nem is tekintek úgy rá, hogy jaj, mi lesz holnap. Annak örülök, hogy megvan a sebességem, ez azért sokat ígérő a következő napokra - ám ezen túlmenően nem izgat túlságosan az ötven. Azt azért remélem, be tudok menni 23 másodperc alá, aztán meglátjuk, mire lesz elég. Tudom, hogy nem vagyok egy rajtfenomén, de már nem is leszek, a táv második felében vagyok jobb itt is, mint általában."

    Bernek Péter:

    "Ennél azért jobb időt terveztem, bár sokkal jobbal sem biztos, hogy előrébb kerülök, mert előttem volt egy nagyobb lyuk az időben - viszont még szoknom kell a négyszázat nagymedencében. Igazából ez a harmadik komolyabb versenyem, kell még a tapasztalat, de jövőre ez már jól fog menni, az Eb-n is, meg reményeim szerint az olimpián is. Igazán az a gáz, hogy így biztos buktam a fogadást Kapás Bogival szemben, mert az időink közti különbségen nem tudtam csökkenteni... Talán dupla-vagy-semmi alapon visszanyerem 800-on és 1500-on."

    Kapás Boglárka:

    "Nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna - az az igazság, hogy kétszáznál úgy éreztem, teljesen elfogytam, a lábaim helyén csak a fájdalmat éreztem, és ilyen még soha nem fordult velem elő egy ilyen versenyen. Az edzőmmel most majd átbeszéljük, mi nem stimmelt, de az biztos, hogy még gyakorolni kell ezt a délelőtt-délutáni négyszázakat - a nyolcszáz és az ezerötszáz, a két fő számom ennél biztos jobban sikerül."

    Jakabos Zsuzsanna:

    "Azt hittem, jobb lesz. Legalább egy másodperccel, akkor a döntő is meglehetett volna. Pedig még jobban is éreztem az úszást, mint reggel - egy picit most csalódott vagyok."

    Fotó: Kovács Anikó

     

     

    2015-08-01 //

    Olasz Anna ezüstérmes!

    Megvan a magyar küldöttség első érme a 16. FINA-világbajnokságon, Kazanyban: Olasz Anna a nyíltvízi úszók 25 kilométeres versenyében lett második, a brazil Ana Marcela Cunha mögött. Úgy fest, a leghosszabb táv áll igazán testhez a magyaroknak, hiszen 1994-ben Kovács Rita (ezüst), 2011-ben pedig Gercsák Csaba (bronz) szintén 25 kilométeren lett dobogós.

     

     

    Ahogy lenni szokott, bár a lányok negyedórával a fiúk után indultak a 10 körös viadalon, féltáv után nem sokkal a férfiak utolérték őket. Olasz Annáék csak erre vártak: elkezdtek együtt úszni az erősebb nem élmezőnyével. És csaknem 10 kilométeren keresztül, a hatodik és a kilencedik kör között végig együtt mentek velük – ez a tempó teljesen szétbontotta a női mezőnyt, egy ideig hárman, a vége felé már csak ketten bírták tartani a tempót, a két Anna, Cunha és Olasz.

    Az utolsó egy kilométerre fordulva még egymás mellett haladtak, ám a tavaly az év legjobbjának választott, többszörös Világkupa-győztes brazil hajráját már nem bírta követni Anna, az ezüstérme azonban egy pillanatig nem forgott veszélyben.

    „Sokat kivett belőlünk, amikor a fiúkkal együtt mentünk, az utolsó kör már rettenetesen hosszúnak tűnt, azt hittem, sosem lesz vége – mondta a versenyt követően Anna. – Nagyon akartam ezt az érmet, egyrészt, hogy legyen valami kárpótlás a tíz kilométer után, másrészt mégiscsak nagy dolog a magyar csapatból elsőként a dobogóra állni. Most nagyon boldog vagyok, hogy sikerült. Ez volt életem második 25 kilométeres versenye, és megint sikerült ezüstérmet nyernem – bár ez sokkal keményebb volt, mint az Európa-bajnokság. Most elmegyek, még úszom egyet a kanadai Világkupán, aztán kis pihenés után elkezdem a készülést az őszi versenyekre, ismét Amerikában.”

    „Ebből látszik, mennyit jelent, hogy Anna egész évben fiúkkal úszik: az biztos volt, hogy tudja velük tartani a lépést – értékelt Gellért Gábor szövetségi kapitány, aki Olasz edzője is. – Egészen elképesztő egyébként, hogy milyen sebességet mentek Cunhával, 1:15-ös százakat úsztak gyakorlatilag öt órán keresztül.”

    A hősök viadalán a két ifjú magyar induló is becsülettel végig ment. Székelyi Dániel a férfiak között a 20. helyen végzett: „Nagyon örülök, hogy idén másodszor is sikerült végigúszni ezt a távot. Nem is a vége volt a legkeményebb, hanem úgy 15 és 22 kilométer között, akkortájt jött egy nagyon durva holtpont, többször is azon voltam, most befejezem, de valahogy sikerült mindig túltennem magam ezen, és végül végigmentem a pályán. Húszba akartam kerülni, ez sikerült, azt gondoltam, többel maradok el a győztes mögött, azaz még elégedett is lehetek. Húszéves vagyok, be kell érnem, és az itt szerzett tapasztalatok rengeteget lendítenek a fejlődésemen.”

    Junior világbajnokunk, Kiss Nikoletta életében először ment végig ezen a távon, és végül a 14. helyen ért célba, igaz, a célbaérést követően először csak annyit mondott, hogy „na, ezt soha többé” – később azonban őt is elöntötték a pozitívabb érzések, elvégre mégiscsak kiállta a próbát.

    A férfiaknál egyébként az olasz Simone Ruffini végzett az élen az amerikai Axel Meyer előtt, majd a dobogó tetején állva, a himnuszt követően egy hatalmas papírlapot mutatott fel, amelyen megkérte a talján nyíltvízi csapat kiválóságának, Aurore Ponselének a kezét, aki a hírek szerint igent mondott, ami hatévi együttélés után cseppet sem csodálható.

    És ha már itt tartunk: immár az is kiderült, hogy Olasz Anna életében is megjelent a nagy Ő – a medencéből kijőve az első csók az amerikai egyetemen megismert kedvesnek, a litvánok kiváló pillangóúszójának, Tadas Duskinasnak jutott.

    Fotó: Kovács Anikó

     

     

     

    2015-07-30 //

    EYOF -Tbiliszi

    A magyar úszó küldöttség 2 nap után 4 arany-, 2 ezüst-, és 4 bronzéremet szerzett az Európai Ifjúsági Játékokon

     

    A Kőbánya SC ifjú titánja Késly Ajna triplázott. Megnyerte a 200 pillangót, 400 és 800 gyorsot. Éremkollekcióját megfejete még egy 100 m gyorson szerzett ezüstéremmel. Negyedik aranyérmünket Gyurinovics Fanni szerezte 200 m vegyesen.
    Barócsai Petra egy remek ezüstéremnek örülhetett 800 m gyorson.

    Az erősebbik nem ezúttal bronzéremeket szerzett, köztük is kiemelkedik Márton Richárd, aki a 200 és 400 gyorson szerzett bronzérme mellett a
    4x100 m férfi gyorsváltó tagjaként is zsebre tehetett egy, Barta Márton, Végh István és Holló Balázs társáságában. Végh István jóvoltából a kalsszikus sprinttávon is  van egy bronzunk.

    És még nincs vége.

    Hajrá fiatalok!

    Fotó:MOB

     

     


     

    2015-07-30 //

    Hetedik hely: dicséretes!

    Végre elmozdultak a tízen kívüli pozíciókból nyíltvízi úszóink: a Gyurta Gergely, Székelyi Dániel, Risztov Éva trió az előkelő 7. helyen végzett a csapatversenyben. Gellért Gábor szövetségi kapitány szerint ez abszolút reális eredmény

     

    Az időfutam formájában bonyolított csapatverseny igazándiból a végén válik izgalmassá, amikor a sorra érkező csapatok időeredményeit besorolják, illetve a célpanelhez közeledve látszik, hogy hányadik helyet csíphetik még meg. A magyar trió féltávnál jól állt, a 3-5. hely környékén, aztán a második 2.5 kilométeren néhány csapat eléjük került, meglehet, azért is, mert a célegyenesben picit oldalra sodródtak a mieink, azaz nem az ideális vonalon érkeztek be. A hetedik hely így is remek eredmény, olyan nációk végeztek mögöttünk, mint két éve vb-ezüstérmes görögök, a világbajnok Aurelie Mullert felvonultató franciák, vagy a házigazda oroszok – a 6. ausztrálok mögött pedig picit bosszantó módon csupán egyetlen másodperccel maradtunk le. A viadalt végül a németek nyerték, a második helyen hajszálpontosan ugyanolyan idővel, holtversenyben lett ezüstérmes a holland és a brazil hármas.

    Ettől függetlenül egyik csapattagon sem érződött csalódottság.

    Risztov Éva elmondta, végig az előre megbeszélt taktika szerint úsztak. „Nagyon jó eredményt értünk el, büszkék lehetünk rá. Végig úgy mentünk, ahogy megbeszéltük, ennek az eredménye ez a kiváló helyezés. Én ma úgy voltam vele, hogy ez az utolsó úszásom, mielőtt nyaralni megyek, úgyhogy beleadok mindent, és így is tettem, és a fiúk is remekül mentek.”

    Gyurta Gergely: „Úgy gondolom, elég jó iramot diktáltam, a többiek pedig végig tudtak jönni velem, jól működtünk együtt csapatként, egy világbajnoki hetedik helyezés szerintem nagyon értékes, muszáj megbecsülni.”

    Székelyi Dániel már-már meghatódott: „Életem meghatározó élménye a mai... Egy csapatban úszni egy olimpiai bajnokkal és egy Európa-bajnokkal: ezt még fel sem tudom fogni. Fantasztikus volt végig, szinte repültem velük, óriási megtiszteltetés, hogy hozzájárulhattam ehhez a helyezéshez – ez hatalmas lökést jelent nekem a jövőre.”

    Gellért Gábor szövetségi kapitány értékelése: „Előzetesen a hatodik-nyolcadik helyre vártam a csapatot, ez a realitás. Tény, a végén jött egy kisebb felesleges kanyar, de nem ezen múlt – az éremre, úgy gondolom, most nem volt esélyünk.”

    A nyíltvízi versenyekből még a leghosszabb táv van hátra: két nap múlva negyedórás különbséggel indul neki a mezőny a 25 kilométernek, színeinket a férfiaknál Székelyi Dániel, a nőknél Olasz Anna és Kiss Nikoletta képviseli.

     

     

     

     

     

    2015-07-28 //

    Risztov Éva mehet Rióba, Olasz Anna nem

    Magyar szempontból drámai véget ért a női 10 kilométeres nyíltvízi verseny a kazanyi világbajnokságon: Risztov Éva a 10., Olasz Anna 3.6 másodperccel mögötte a 11. helyen végzett. Mivel csak az első tíz kvalifikál innen az olimpiára, és az itt kvótát szerző nemzetek a selejtezőn már nem vehetnek részt, mindez azt is jelenti, hogy csak az ötkarikás címvédő mehet Rióba, Annának újabb négy évet kell várnia az olimpiai indulásra.

     

    Risztov Éva londoni formában kezdte a viadalt, akárcsak 2012-ben, most is az élre állt, és a verseny első felében vezetett is, aztán a harmadik körben kissé visszább esett, ám mindvégig tapadt az élbolyra. Olasz Anna szintén próbált az elöl haladókkal lépést tartani, féltávnál tízben volt (hetedikként haladt át a mérőpanel alatt – igaz, az időmérő például az elején úszó Risztovot sem „vette észre”, így Annánál 5. időt tüntettek fel), 7.5 kilométernél a 13. helyen regisztrálták.

    Aztán ahogy lenni szokott, az utolsó körben nagyon meglódult a mezőny, hárman, a francia Aurelie Muller, a holland Sharon van Rouwendaal és az olasz Rachele Bruni tolta a legfeljebb a sebváltót, és ők elég szépen elhúztak, amikor az utolsó egyenesre fordultak, 22 másodperccel vezettek az üldözőboly előtt, melyben ott tempózott a két magyar lány is. A finis párosversennyé redukálódott, és végül Muller diadalmaskodott a holland Európa-bajnok előtt, miközben a teljesen besavasodó Brunit lehajrázta a brazilok legjobbja, az összetett FINA Világkupát tavaly is megnyerő, az idén Balatonfüreden is győztes brazil Ana Marcela Cunha, aki így bronzérmes lett. Vele együtt zúdult be a boly is – a végkifejlet pedig drámaira sikeredett magyar szemszögből: Risztov Éva pont 10. lett, ami még riói kvótát jelent, míg Olasz Anna 3.4 másodperccel mögötte ütötte meg a panelt, és ő a vonal alá került. Végleg, ugyanis egy nemzet csak itt, a vb-n szerezhetett két olimpiai helyet – a folytatásban már csak egy kvótára van lehetőség, és csak azoknak az országoknak, amelynek nem volt versenyzőjük az első tízben. Bár két brazil is bekerült a tízbe, ez Annán nem segít: a FINA-szabályok szerint ugyanis ebben az esetben a rendezőnek járó automatikus, és most felszabaduló kvótát nem a vb-n, hanem az olimpiai selejtező résztvevői között osztják ki.

    Risztov Éva természetesen boldogan nyilatkozott.

    „Elmondhatatlanul boldog vagyok. Ha valaki London után azt mondja, hogy harmincévesen még Rióban is résztvevő leszek, talán kinevetem. Azt is tudom, nem sokan bíztak benne. Akik viszont igen, azoknak nagyon hálás vagyok – szeretném megköszönni mindenkinek, aki velem volt, aki hitt a sikeremben. A mai alapvetően biztonsági úszás volt, elsősorban azért mentem előre az elején, hogy kimaradjak a közelharcokból. Ez sikerült is, továbbá az is, hogy végig az élbolyban haladjak.”

    Az egyiknek sikerült, a másiknak nem szituációról annyit mondott Éva: „Annát nagyon sajnálom, de fiatal, benne még sok van, nekem ez bizonyosan az utolsó lehetőségem. Az nagyon fontos lenne, hogy ne Risztov–Olasz ellentétre hegyezzék ki ezt a versengést – mindketten mindent megteszünk a sikerek érdekében, azaz most is az ünnepeljük, hogy a szakág újfent jó eredményt ért el.”

    Négy éve, a sanghaji vb-n diszkvalifikálták, így csak a 2012. májusi selejtezőn vált biztossá a londoni részvétele (ahol hasonló előnnyel előzte meg Olasz Annát). „Most ez bizonyosan új távlatokat nyit: egy év készülés az olimpiára, ez egészen nagyszerű. Minden hónap, hét, nap pontosan megtervezhető. Nagyon eltökélt vagyok, hogy élek ezzel a fantasztikus lehetőséggel.”

    Olasz Anna könnyeivel küszködve értékelt. „Mit mondhatnék... Ez életem első nyíltvízi versenye, amelyiken nem kerültem az első tízbe... Hogy miért pont most – nem tudom a választ. Nem hinném, hogy elrontottam bármit is. Különben sem vagyok az az ember, aki panaszkodik a körülményekre vagy a vetélytársakra. Ugyanaz a víz volt, ugyanaz a pálya, ugyanaz a napsütés... Nem sikerült. Most van három napom, hogy összerakjam magam a huszonöt kilométerre.”

    Fotó: Kovács Anikó

     

     

     

     

    2015-07-27 //

    Gyurta Gergely: „Életem eddigi legjobb úszása volt”

    Gyurta Gergely egy kevéssel lemaradt az olimpiai kvótáról – 13. lett –, igaz, időben és méterben távolabb volt a 10. helyezettől (15 másodpercre), ennek ellenére nem volt elégedetlen. Papp Márk a 36. helyen végzett, miután elnyelte a daráló.

     

    Gyurta Gergely az első és a második kör végén is az élen állt, ám a harmadikban nem tudta tartani a tempót a meglóduló mezőnnyel, 7.5 km-nél már csak a 17. helyen haladt, végül feljött kicsit, ám a riói kvótát jelentő 10. helytől 15 másodperccel, a győztes mögött 50-nel elmaradva ért célba. A viadalt egy, az ismeretlenség homályából előrobbanó amerikai, Jordan Wilmovsky nyerte szokatlanul nagy, 12 másodperces fölénnyel az Európa-bajnok holland Ferry Weertman és a görög címvédő, Szpirosz Gianniotisz előtt. Összességében két kvóta jutott az amerikaiaknak és az olaszoknak, egy-egy a hollandoknak, briteknek, görögöknek, franciáknak, kanadaiaknak és a braziloknak. Ezek a nációk már nem indítanak versenyzőt a jövő évi, setubali olimpiai selejtezőn.

    „Kicsin múlott, de egy tíz kilométeres nyíltvízi versenyen tényleg bármi megtörténhet, pláne egy világbajnokságon, ahol nüanszokon dől el sok minden – értékelt Gyurta Gege. – Egyáltalán nem vagyok elégedetlen, ismét rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb, amit szerintem nagyszerűen kamatoztathatok majd jövőre Setubalban. Úgy gondolom, nincs még egy olyan sportág, mint a nyíltvízi úszás, ahol ilyen kegyetlenül nehéz kvalifikálni az olimpiára. Adott két verseny, ebből az első a világbajnokság, ahol egy hetvenkétfős mezőnyből kell benne lenni az első tízben, plusz a selejtező, ahol megint tízben kell végezni. Ez utóbbi azért könnyebben ígérkezik, hogy a legerősebb országok képviselői már nem lesznek ott – persze, így is rengeteget kell dolgozni és fejlődni ahhoz, hogy odaérjek. Úgy gondolom, huszonhárom évesen még előttem az élet, három esztendeje csinálom ezt a sportágat – mert ez egy külön sportág –, azaz bőven van időm, de az talán ma is látszott, hogy egyre közelebb és közelebb kerülök az élmezőnyhöz.”

    Barcelonában még 18. volt, most 13. – bár az, hogy vezetett, pici hiányérzetet generál a kívülállóban.

    „Nem nyomtam nagyon az első felében, sőt, még igyekeztem picit lassítani a tempót, hogy maradjon tartalék a a hajrára is – alapvetően senki nem akart előre menni az elején, az esélyesek inkább a bolyban úsztak és lábvizeztek. Az lepett meg, hogy öt kilométernél indultak meg, én azt gondoltam, csak az utolsó körben fognak. Őszintén szólva nem láttam, hogy ennyien elmentek mellettem – próbáltam velük tartani, és persze arra is figyelni, hogy kimaradjak a verekedésekből, ami nagyobb részt sikerült is most, megúsztam sérülés nélkül, ami szintén jó hír. A végén még megnyomtam, ma ennyi sikerült, de nagyon őszintén mondom: szerintem tíz kilométeren életem eddigi legjobb úszása volt a mai.”

    Papp Márk még az első kört követően igencsak reményt keltő pozícióban úszott, hiszen a 12. helyen haladt át a 2.5 kilométeres ellenőrző pontnál, utána viszont csúnya dolgok történtek vele...

    „Hát, ez nagyon kemény tanulópénz volt... – mondta kicsit lehiggadva a debreceniek kiválósága. – Az elején ment minden, ahogy kell, sőt, miután néhányan kimentek az etetőstéghez, még előre is mentem, simán a tízben voltam, aztán nemsokára utolért a mezőny. Amit a következő öt kilométeren kaptam, az valami egészen elképesztő volt. Gyakorlatilag háromnegyed órán át úsztunk és verekedtünk, megállás nélkül... Belekerültem a kellős közepébe, és ott nincs kegyelem. Nem mondom, én is adtam, valakivel még üvöltöttem is, amikor elszakadt a cérna... Elképesztő volt... De ez tényleg rengeteget jelentett nekem. Életem első tíz kilométeres versenye volt ez ilyen szinten, hatalmas mezőnyben sikerült végül is az első felében végezni, úgy gondolom, ebből nagyon-nagyon sokat tudok tanulni.”

    Holnap magyar idő szerint 11 órakor a lányok 10 kilométeres versenye lesz terítéken, Risztov Évával és Olasz Annával.

    Fotók:Kovács Anikó